Vadhúsvizsgálat

Az elejtett vad kezelése és vizsgálata

A forgalomba hozatalra szánt nagyvad elejtése után, az elejtő vadász köteles tájékoztatni az elejtett nagyvad további vizsgálatát végző személyt, az elejtése során megfigyelt rendellenes viselkedésről, a zsigerelés során tapasztalt rendellenes jellemzőkről, vagy ezek hiányáról.

A forgalomba hozatalra szánt valamennyi elejtett nagyvad csonkítatlan testét - trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása - zsigereivel együtt, egy képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak vagy egy magán-állatorvosnak az elejtést követően haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Amennyiben a vizsgálat nem állapított meg rendellenes jellemzőket az elejtett nagyvad testén és zsigerein, a vadász az elejtés során nem figyelt meg rendellenes viselkedést és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja, az elejtett nagyvadat a vizsgálatot végző személy kifogásmentesnek minősíti, az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapján kitölti a vadkísérő jegyet, és a vadkísérő jegyre rávezeti az azonosító jel sorszámát.

A forgalomba hozatalra szánt apróvad elejtése után haladéktalanul, egy képesített vadhúsvizsgáló vagy egy hatósági állatorvos vagy egy magán-állatorvos köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására és azonosítására irányuló vizsgálatokat elvégezni. Amennyiben a vizsgálat során rendellenes jellemzőket nem talált, az elejtés előtt rendellenes viselkedést nem figyeltek meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja nem áll fenn, az elejtett apróvadat kifogásmentesnek minősíti és kitölti az apróvad gyűjtőigazolást.

A képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos köteles azonnal értesíteni az illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy az elejtett vadat kifogásmentesnek minősítse, és ennek alapján kitöltse a vadkísérő jegyet, vagy az apróvad gyűjtőigazolást.

A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos értesítését követően haladéktalanul köteles a kifogásolt elejtett vadat megvizsgálni, annak fogyaszthatóságáról döntést hozni.
A kifogásolt elejtett vadat csonkítatlanul - gyomor és a belek kivételével - zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvosnak bemutatni. Ha az elváltozás a gyomrot, valamint a beleket érinti, azokat is be kell mutatni.

A hatósági állatorvos a vadászatra jogosult értesítése alapján, a vadbegyűjtő helyen, az elejtést követő 48 órán belül megvizsgálja a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadásra vagy eladásra kerülő elejtett vadat. Amennyiben az elejtett vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találta, hússzállítási igazolást állít ki.

Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, köteles a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hozni.

A hatósági állatorvos a vadbegyűjtő helyen történő húsvizsgálat során, nagyvad esetében a vadkísérő jegyet, apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja, az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az azonosító jelnek, a lőtt nagyvad feldolgozásáig annak csánkján kell maradni.

A képesített vadhúsvizsgáló képesítési követelményei

A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés.
A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye
a) középfokú végzettség,
b) minimum tíz év szakmai gyakorlat és állami vadászvizsga megléte, vagy
c) a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők szakképzési követelményeinek teljesítése.

A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH az Országos Magyar Vadászkamarával (továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el.

A képesített vadhúsvizsgálók képzésének, illetve továbbképzésének szervezését és lebonyolítását az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a Vadászkamarával közösen végzi. A vizsgabizottság tagjai az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság képviseletében kettő fő állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakértő és a vadászkamara képviseletében egy fő.

A képesített vadhúsvizsgálói tevékenységet - a képzés sikeres teljesítése esetén - az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi és a képesített vadhúsvizsgálót ezzel egy időben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza a képesített vadhúsvizsgáló nevét, működési területét, nyilvántartási számát, továbbá a nyilvántartásba vétel napját.

Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló a tevékenységét nem folytatja tovább, azt 8 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak.

A képesített vadhúsvizsgáló köteles az MgSzH által meghatározott továbbképzéseken részt venni. Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló nem igazolja a továbbképzésen való részvételét, úgy a vadhúsvizsgáló tevékenységét az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ideiglenesen felfüggeszti. A tevékenység csak a továbbképzés elvégzése és a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és vadászkamara felé történő igazolása után engedélyezhető újra.

A képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó előírások megsértése esetén a képesített vadhúsvizsgáló engedélyét vissza kell vonni, és egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell. A vadhúsvizsgálói tevékenység ismételt engedélyezésére - a képzés újbóli teljesítése esetén - az engedély visszavonását követő egy év eltelte után kerülhet sor.

Vaddisznó mintavétel:

Vaddisznó - Sertéspestis

Az Európai Unió Bizottsága a 2011/360/EU végrehajtási határozatával 2011. június 22-ei hatállyal feloldotta megyénkben a vaddisznók klasszikus sertéspestis (KSP) fertőzöttsége miatt közel három évig érvényben lévő korlátozó intézkedéseket.

A megváltozott körülményeket röviden az alábbiakban foglaljuk össze:

1. A 2011/2012-es vadgazdálkodási év végéig, tehát 2012. február 28-ig fennmarad az elejtett vaddisznók vér-és mandulamintáinak KSP vizsgálati kötelezettsége, de a laboratóriumi vizsgálati eredményt nem kell megvárni az állati test felhasználásához.
2. Az „állat test felhasználása” kifejezés a saját célra (kompetencia) történő feldolgozásra, valamint a 43/2011.(V.26.) VM rendelet szerinti értékesítésre egyaránt vonatkozik.
3. A vaddisznó eredetű állati hulladékot a továbbiakban már nem kell begyűjteni és hűtve tárolni.
4. A diagnosztikai célból kilőtt, egy év alatti, selejt vadmalacok utáni állami kártalanítás 2011. június 22. hatállyal megszűnt.
5. A fenti uniós rendelkezés következményeként, az Igazgatóság az emberi fogyasztás céljából elejtett vaddisznók KSP vizsgálati eredményeinek közzétételét a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal honlapján 2011. június 30. hatállyal megszüntette.