Borsodi Vadász - Article Site

 

Csak engedéllyel gyűjthető az agancs!

Létrehozva: 2019-02-15

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe.

Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopás, emellett bizonyos esetekben több százezer forintos vadvédelmi bírság is kiszabható érte a Vadgazdálkodási törvény értelmében. Sőt megvalósulhat a szintén Btk. szerinti, börtönnel is sújtható állatkínzás is. Az illegálisan gyűjtött agancs felvásárlása orgazdaság.

A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Emellett keresés közben semmiképpen sem szabad hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezet. A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még elvetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatokba verődő szarvasok nappal is aktívak lehetnek, ami fokozott balesetveszélyhez vezet, ha a meghajtott csapat közúton is átvág menekülés közben.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében!

Jogszabályi háttér

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.)

A vadászati jog – egyebek mellett – a hullatott agancs Vtv. szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. (2. § d))

A hullatott agancs a vadászati jogot gyakorló vadászatra jogosult (amely általában civil szervezetként működő vadásztársaság, ritkábban gazdasági társaság) tulajdonába kerül. (9. § (2))

A nem vadászterületen – tehát egyebek mellett a települések belterületén – megtalált hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről az azt levető vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. (9. § (3))

Az agancsgyűjtésre is vonatkozik, hogy a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási helyét zavarni. (Természetesen nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység.) (28. § (3))

Az illegális agancsozás bizonyos esetekben vadvédelmi bírsággal is sújtható: ezt egyebek mellett arra szabhatja ki a vadászati hatóság, aki a vadat szándékosan kínozza vagy tiltott módon zaklatja. Ilyen eseteknél, amelyek megvalósulhatnak például a szarvascsapatok szándékos hajtásával, amely az agancs leverését célozza, az ismételten is kiszabható bírság összege 50 000-től 1 000 000 forintig terjed. Ha valaki akadályozza a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet, akkor a bírság összege 100 000-től 5 000 000 forintig terjedhet. (84. § (1)-(3))

Aki a vad zavarásával vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, az ebből eredő kárt is köteles megtéríteni. (77. §)

A Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.)

A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. (77. § (5))

A hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. (79. § (2))

A hullott agancs vadgazdálkodási értéke (amelyet a vadvédelmi bírság megállapításánál is figyelembe vesz a hatóság) kilogrammonként 5000 forint. (20. számú melléklet)

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

A szarvasok szándékos zavarása, hajtása során megvalósulhat az állatkínzás vétsége, amelyet többek közt az is elkövet, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, azzal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (244. § (1) a)) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. (244. § (2) b))

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (370. § (1) – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek)

Aki a többi között lopásból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. (379. § c) – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek)

  oldaltérkép