Állami vadászvizsga
Ki tehet állami vadászvizsgát?
Minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, 17. életévét betöltött magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 17. életévét betöltött nem magyar állampolgár.
Hol lehet állami vadászvizsgát tenni?
Vadászvizsgára jelentkezni az OMVK bármely területi szervezeténél lehet. A vadászvizsga az OMVK azon területi szervezeténél tehető le, ahova a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta.
Kik az Állami Vadászvizsga Bizottság tagjai?
A vadászvizsga bizottság 3 főből áll. A vadászvizsga bizottság elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az illetékes vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy. A vadászvizsga bizottság tagja, elnöke csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák?
A vizsganapok számát a vizsgára jelentkezők száma szerint, de legalább negyedévenként jelöli ki a vizsgabizottság elnöke. Az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.
Hogyan lehet vizsgára jelentkezni?
Vadászvizsgára jelentkezni az OMVK bármely területi szervezeténél lehet. Itt a jelentkező megkapja azt a pontos tájékoztatást, amelyből megismerheti a vizsga szabályait, a vadászvizsgával kapcsolatos tudnivalókat, valamint a szóbeli tételsort és egy tesztmintát.
Mennyibe kerül a vizsga és hogyan lehet befizetni?
A vizsga díja egységesen 20.000 Ft. Az összeg tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsganapon történő vizsgázásra jogosít.
Ha a vizsgára jelentkező önhibáján kívül nem tud a vizsgán megjelenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, a már befizetett vizsgadíjat
a) vadászvizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontjától számított hat hónapon belül sorra kerülő,
b) ragadozó madárral való vadászatra, valamint vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontját követő soron következő vizsgára el kell fogadni.
Ki jelentkezhet kiegészítő vizsgára?
1.)
Nem kell teljes vadászvizsgát tenni annak, aki 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete szerinti
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.
A felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és - használatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész (kiegészítő vizsga) letétele alól nem mentesítenek.
2.)
Vadászíjász vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára jelentkezni csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet.
Vadászíjász vagy a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél lehet jelentkezni. A szervezet íjászvizsgát évente kettő, szükség esetén három alkalommal tart, tavaszi és őszi időszakban, az általa kijelölt központi helyszínen.
Solymász kiegészítő gyakorlati vizsga ősszel szervezhető meg. A solymász kiegészítő vizsgára a jelentkezőknek a természetvédelmi hatóság által kiadott madárbeszerzési- és tartási engedéllyel kell rendelkezniük.
Mit kell tudni az állami vadászvizsgán?
Az ismeretanyagot a VADÁSZATI ISMERETEK c. tankönyv tartalmazza.
Ezen felül a vizsgázóknak ismerniük kell a vadászatra vonatkozó érvényes jogszabályokat is. A jogszabályok azonban változhatnak és a jogszabályokat természetesen akkor is ismernie kell, ha ezek a tankönyv kiadása után léptek érvénybe.
Melyek a legfontosabb ismeretek?
A jelenlegi vizsgarendben komoly súlyt kapnak azok a témák, amelyek ismerete szükséges a balesetmentes vadászathoz, a természeti értékek (védett fajok) és a vadállomány védelméhez. Ezeket az ismereteket ellenőrzi az írásbeli vizsga legtöbb kérdése is. A témák fontossági sorrendje a következő:
1. baleset-megelőzés és egészségvédelem
- fegyvertartás és használat balesetvédelmi szabályai
- veszélyforrások és baleset-megelőzés ismerete különböző vadászati módokban
- elsősegélynyújtás
- emberre is ártalmas vadbetegségek felismerése
2. természetvédelem
- a vadászható fajokkal összetéveszthető védett fajok ismerete
- a vadászható fajok védelmét biztosító szabályok ismerete
- a vadegészségügy természet- és vadvédelmi vonatkozásai
3. vadgazdálkodás
- trófeabírálat
- vadgazdálkodási berendezések
- élőhely eltartó képességének elvi adatai
- állományhasznosítási modellek elvi alapjai
- sűrűségbecslés, korbecslés, stb. elvi alapjai
4. vadászat
- vadászati módok
- vadászetika
- hagyományok
Milyen részekből áll a vizsga?
A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll.
1. gyakorlati vizsga
a) biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése
b) lőgyakorlat (sörétes és nagygolyós fegyverrel)
2. elméleti vizsga
a) írásbeli vizsga
b) szóbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, melyre 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia. Ezen túlmenően a vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi vonatkozásokkal együtt. A vizsgarész eredményes, ha a vizsgázó legalább 9 kérdést hibátlanul válaszolt meg.
Szóbeli vizsgára a vizsgázó csak az eredményes írásbeli vizsga után bocsátható.
A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos vetített képsorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 darab vetített képet, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.
Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve legalább 2 védett fajt, fokozottan védett faj tévesztése nélkül, faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.
A szóbeli vizsga második felében a vizsgázó 5 kérdést tartalmazó tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre jó választ ad.
A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a teljes vadászvizsga bizottság előtt kell számot adnia tudásáról, az egyes vizsgarészek akkor tekinthetőek sikeresnek, ha a vizsgabizottság elfogadja a vizsgázó válaszát.
A rendőrségi fegyverismereti vizsga (sörétes és golyós) a vadászvizsgával egyidejűleg történik. A vadászvizsga díja tartalmazza a fegyvervizsga díját is!
Sikeres Állami Vadászvizsga és fegyvervizsga után Ön fegyvert vásárolhat és teljes jogú tagként vehet részt társasága vadászatain vagy más területen, mint vendég, esetleg mint bérvadász.
Tekintettel arra, hogy a vadászat „veszélyes üzem”, a kezdő vadásznak is rendelkeznie kell azzal a minimális gyakorlottsággal, hogy se környezetét, se saját magát ne veszélyeztesse. A lőtéren lebonyolított gyakorlati vizsgán az Állami Vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy:
- Ön elsajátította a biztonságos fegyverhasználat, fegyverkezelés szabályait és ezt a készségét a gyakorlatban is be tudta mutatni;
- lőkészsége eléri azt a szintet, amely egy vadásztól már a kezdet kezdetén elvárható.
A lőgyakorlat sörétes és golyós fegyverrel történik.
Melyek a gyakorlati vizsga követelményei?
A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.
A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós- és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.
A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság egyik – az OMVK területi szervezetének titkára által kijelölt – tagja, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.
A. 1. Lővizsga
A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjával együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.
Amennyiben a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.
A. 2. Golyós fegyver kezelése és a lövés.
A feladatot a hatályos jogszabály szerit nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.
1. feladat Vegye el a fegyverállványról a fegyvert
2. feladat Ellenőrizze, nincs-e idegen anyag a fegyver csövében
Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell tennie.
3. feladat Válassza ki a fegyverhez illő lőszert
Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat Foglalja el a lőállást
5. feladat Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt
6. feladat Töltse meg a fegyvert és biztosítsa
7. feladat Lőjön
Lőfeladat: a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített 50 m-es Pontlövő Pisztoly Céltáblára
- 1 próbalövést követően 3 értékelt lövéssel 21 köregységet teljesítsen.
8. feladat Helyezze vissza a fegyvert az állványra
A. 3. Sörétes fegyver kezelése és a lövés
1. feladat Vegye el a fegyverállványról a fegyvert
2. feladat Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert.
3. feladat Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert
Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat Lőjön
Lőfeladat skeet pályán:
A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.
1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: nagytorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony
2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: gurított nyúlkorong
4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony
3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony
5. feladat Helyezze vissza a fegyvert az állványra
Hogyan minősíti a bizottság a lőgyakorlatot?
A bizottság a jelölt megfelelő jártassága esetén: elfogadja, nem megfelelő gyakorlottság esetén: nem fogadja el a gyakorlati vizsgát. A követelmények ismeretében Ön felmérheti, hogy mennyi gyakorláshoz van szüksége a teljesítéshez. Ne feledje, hogy a vizsgaláz miatt teljesítménye esetleg gyengébb lesz a vizsganapon, mint amit gyakorlás közben megszokott.
Fontos! A vizsgabizottság nem fogadhatja el a vizsgát, amennyiben a jelölt az összecsukott sörétes fegyverrel vagy a lezárt zárdugattyújú golyós fegyverrel úgy forog, hogy a fegyver csöve emberre mutat!
Milyen kérdések szerepelnek az írásbeli tesztvizsgán?
A tesztlap 50 kérdést tartalmaz, minden kérdésnél három megadott válaszból kell az egyetlen helyes megoldást kiválasztani. A kérdések a témakörök fontosságának megfelelően zömében a biztonság, egészség és balesetvédelem, természetvédelem, trófeabírálat és fegyverismeret témakörből kerülnek ki. Ezeken kívül szerepel kérdés a jogi témakörből, vadászható emlősök és madarak fejezetből és egy-egy kérdés vonatkozik a vadászkutya, az erdei, mezei élőhelyre, a vadászetikára illetve a vadászias kifejezésekre. A megfelelt eredményhez a jelöltnek legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia.
Mi a teendője a tesztlappal?
A vizsgabizottság által felhatalmazott személy kiosztja a jelölteknek a tesztfeladatot tartalmazó lezárt borítékokat. Ezután kéri a jelölteket, hogy:
- írják fel nevüket és címüket a tesztlap fejlécére
- töltsék ki a dátum rovatot
- a tesztlapon található kódot másolják át a megoldási lapra
- írják fel nevüket a megoldási lapra
- aláírásukkal hitelesítsék a teszt- és ellenőrző lapot.
Ezután a jelölteket tájékoztatják arról, hogy:
- a teszt 50 kérdést tartalmaz
- egy kérdésre csak egyetlen helyes válasz adható
- a helyes választ az a, b, c betűk bekarikázásával jelöljék a tesztlapon
- amennyiben a jelöltek egy-egy válaszban bizonytalanok, haladjanak tovább a megoldásban és később térjenek ezekre a kérdésekre vissza
- a megoldásokat vezessék át az ellenőrző lapra
- az ellenőrző lapon a kérdések sorszáma mellé egyértelműen, tintával jelöljék be a szerintük helyes megoldást
- az ellenőrző lapon ne javítsanak, illetve ha ez elkerülhetetlen, a javítás mellé egyértelműen írják be, hogy javítva, a (b vagy c) válasz jó
- ha egy kérdésre a jelölt nem ad választ vagy egynél több választ ad, a megoldás érvénytelen
- segédeszközök az írásbeli vizsgán nem használhatók
- mindenkinek teljesen önállóan, segítség nélkül kell dolgoznia
- aki a fenti szabályokat megsérti, kizárja magát a vizsgából
- a munkára 50 perc áll rendelkezésükre, de ennél előbb is be lehet adni a dolgozatokat.
Fontos! Előfordulhat, hogy Ön nem ért egyet valamely kérdés javításával. Kérjük jelezze kétségeit a bizottság jelen lévő tagjának. A kifogás jogosságáról a vizsgabizottság dönt, rendszerint közvetlenül a szóbeli vizsga előtt.
Milyen kérdések szerepelnek a szóbeli vizsgán?
A felkészültség ellenőrzése tétellapok alapján történik. Összesen 50 db tétellap van, minden lapon öt kérdés szerepel. Használja a tételsort a felkészülésben.
Fontos! Függetlenül attól, hogy Ön apróvadas vagy nagyvadas megyében lakik, amelyikben vadászik, másrészt a sikeres vadászvizsga az egész ország területére ad jogosítványt!
Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?
A vizsgabizottság ellenőrzi a tétellapokat és azokat írással lefelé fordítva elhelyezi az asztalon. A jelöltek egyenként húznak a tétellapok közül, bediktálják a vizsgabizottságnak a tétellap számát. A jelölt azután 15 percet kap a felkészülésre. A tétellapok öt kérdést tartalmaznak, amelyekre a választ a jelölt röviden megadhatja. A vizsgabizottság további ellenőrző kérdéseket tehet fel. Ezen túl a vizsgabizottságnak joga van bármilyen kérdést feltenni, amelyre a válasz szerepel a VADÁSZATI ISMERETEK c. tankönyv törzsanyagában.
Fontos! A szóbeli vizsga nem a beszédképességet, hanem a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít hibának, ha a vizsgázó néhány témát csak a kérdésekre tud kifejteni.
A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos vetített képsorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 darab vetített képet, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.
Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve legalább 2 védett fajt, fokozottan védett faj tévesztése nélkül, faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.
Hogyan születik meg a vizsgabizottság döntése?
A vizsga eredményéről a bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Hogyan tesz gyakorlati vizsgát az, aki íjjal és/vagy ragadozó madárral akar vadászni?
Az állami vadászvizsga letétele után a vadász-íjász jelölt elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből vizsgázik, a ragadozó madárral vadászni szándékozó pedig a ragadozó madárral történő vadászismeretből ad számot.
Sikeres a vizsgája!?
Gratulálunk! Ön Állami Vadászvizsga Bizonyítványt kap, amely fontos okmány. Kérjük, gondosan őrizze meg, mert a későbbiek során szüksége lehet arra, hogy ezen okmánnyal igazolja a vizsga letételét!
Mi történik, ha sikertelen valamely vizsgarész?
Ha a vizsgázó eredménytelen vadászvizsgát tesz, de 6 hónapon belül ugyanannál a területi szervezetnél újból vizsgázik, akkor a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételnie.
