Fegyvervizsgáló helyek

Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft.
1031 Budapest, Gyöngysor u. 6.
06-1/347-6030
mkh@mkh.hu

A vizsgálatok díját a postai csekkel postán, vagy a helyszínen bankkártyával lehet befizetni.

A VIZSGÁLÓ ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE:

A vizsgálatra beadott fegyvereket, még aznap el kell vinni, tárolási lehetőség nincs!

FEGYVERVIZSGÁLAT Története
A tűzfegyverek ipari gyártásának elterjedésével párhuzamosan, 1891 óta létezik Magyarországon a polgári fegyverekre kötelezően érvényes - a fegyverek vásárlóinak, használóinak biztonságát szolgáló - fegyvervizsgálat.
Hogy miért csak 110 éve? - kézenfekvő a válasz azok számára, akik kicsit is ismerik a magyar történelmet, annak az országnak a történetét, ahol 1526 óta csak az 1704-es Rákoczy-féle, majd az 1848-as szabadságharcok idején gyártottak fegyvert, mert 150 évig a török birodalom, 1692-től pedig a Habsburg királyi ház nem nézte "jó szemmel", ezért nem is engedte, hogy a rebellis magyarok bármilyen pisztolyt vagy puskát gyártsanak. Az 1867-es kiegyezést követően a Kárpát medencében nagy lendületet vett a gyáripar kialakulása, az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül Budapesten 1891-ben a Fegyver és Gépgyár Rt. - a FÉG - megkezdte a katonai és polgári puskák és pisztolyok gyártását és a király ugyanebben az évben rendelte el a polgári fegyverek vizsgálatát.
Még egy évnek sem kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar fegyvervizsgálók nemzetközi tekintélyt szerezzenek, 1892-ben a monarchia, majd a belgiumi Liége-i próbaállomás bélyegeit ismeri el viszonossági alapon a magyar kereskedelmi miniszter. Az elismerések sora folyamatosan folytatódott, például 1909-ben a Német Birodalom ismerte el a magyar próbaállomás koronás bélyegét és 1910-ben Magyarországon is érvényessé váltak a német birodalmi lőfegyver-próbabélyegek.
1911-ben belga kezdeményezésre kezdődött el egy nemzetközi technikai bizottság felállítása, hogy egységesítsék Európában a fegyvervizsgálatokat. 1912-ben még részt vettek a magyar szakemberek a munkában, de 1914. július 15-én Brüsszelben a nemzetközi egyezmény aláírásán már nem vehettek részt, ugyanis a június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceget Szarajevóban meggyilkolták és a feszült nemzetközi helyzet az első világháborúba torkollott... így a megcsonkított Magyarország csak 1928-ban csatlakozhatott az egyezményhez és vett részt a Nemzetközi Állandó Bizottság, a CIP ülésein.
(Csak zárójelben, a világháború miatt a nemzetközi egyezményt aláíró országok is csak 1923 után kezdték el ratifikálni a szerződést.)
Magyarországon a fegyvervizsgálatot mindig a legkorszerűbb nemzetközi eljárásokhoz igazították, függetlenül attól, hogy a II. világháborút követően - a szovjet megszállás idején - minimálisra csökkent a polgári fegyverek behozatala. Talán ezért döntöttek úgy, hogy a fegyverek vizsgálatát el tudja látni a FÉG, amely egyre több vadászpuskát és pisztolyt exportált és a próbajeleket változatlanul hagyta.
1971-ben ismét önálló és kötelező lett a polgári kézi lőfegyverek vizsgálata, új tervezésű és ma is használt próbajelek születtek. Magyarország megújította tagságát a CIP-ben, csatlakozott az 1969-ben született modernebb nemzetközi egyezményhez.

A magyar fegyvervizsgálat
A 2004. májusában jelent meg a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. Törvény, majd 2004. szeptember 3-án lépett hatályba annak végrehajtási utasítása, a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet. E kormányrendelet szabályozza Magyarországon az új, valamint a használt polgári fegyverek vizsgálatának gyakoriságát. Ennek alapján minden lőfegyvert, színházi fegyvert a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott határidő lejártakor, de legalább tíz évenként - a tulajdonos költségére - kötelező bevizsgáltatni.
A fegyverek vizsgálata az átvétellel kezdődik. Az átvétel során az ellenőr egy gyors szemrevételezéssel átvizsgálja a fegyvert, és a rajta található azonosítókat megkeresi. Ha ránézésre hibát talál, azonnal visszaadja a fegyvert javításra.
Amennyiben a fegyver vizsgálatra alkalmas, az azonosító adatok bekerülnek a nyilvántartó rendszerbe. Ha ismételt vizsgálatra kerül sor, természetesen már csak ellenőrizni kell az adatokat. A kft. szigorúan őrzött számítógépes rendszerében jelenleg mintegy 240 ezer polgári lőfegyver műszaki adatait tartják nyilván.
Ezután következik a méretellenőrzés, illetőleg a tömegmérés. A vizsgálatokat hiteles idomszerekkel és mérőeszközökkel végzik, de nagy jelentősége van az ellenőrök sok éves tapasztalatának és a folyamatos szakmai továbbképzésének.
A próbalövéssel történő vizsgálatra alapvetően két esetben kerülhet sor.
Új fegyverek esetén kötelezően mindig végrehajtják. Ismételt vizsgálat során csak akkor, ha ezt az ellenőr indokoltnak tartja. A fegyver állapotának, biztonságos használatának ma is a legősibb, ugyanakkor a legfontosabb próbája a lövéssel történő vizsgálat. Van amikor a vizsgálathoz egyszerű normál vagy erősen bezsírozott normál lőszert használnak és van amikor egy speciálisan erre a célra készített, növelt nyomású csővizsgáló, ugynevezett tormentáló lőszer kerül a csőben elsütésre. Minden próbalövés után ismételten idomszeres és mérőeszközös ellenőrzésre kerül sor.
Ha a fegyver megfelelt az előírásoknak, beütik az ezt tanúsító próbajelet és fegyver egy tanúsítványt is kap.

A lőszervizsgálat
A lőszervizsgálat alapját a hitelesítési eljárások és azok maradéktalan végrehajtása jelentik. Az elektromechanikus nyomásmérő jeladók elsődleges hitelesítése súlyfelrakásos, statikus hitelesítő présben történik, szigorú műveleti utasítás szerint.
Másodlagos hitelesítési eljárás a jeladók esetén a dinamikus módszer. Ekkor a zárt, olajjal töltött edénybe a mérendő és a hiteles jeladót kell beszerelni. Az edény dugattyújára ejtett súly szolgáltatja a nyomásimpulzust.
A kröseres nyomásmérési eljáráshoz használt rézhengerek hitelesítése egy speciálisan erre a célra kialakított présben történik. Ennek a hitelesítési eljárásnak a helyben történő elvégzése a CIP mérőállomások között egyedülálló.
A kröseres nyomásmérési eljárás kiértékelése viszonylag egyszerűen, hosszméréssel és a hitelesítési táblázat használatával történik. Azonban csak a csúcsnyomásról ad tájékoztatást. Részben emiatt a kröseres vizsgálati eljárást a C.I.P. tagországok már csak korlátozottan alkalmazzák, a hiteles vizsgálatoknál azt kevés kivétellel felváltotta az elektromechanikus (piezzo mérőfejes) mérési eljárás.
Az elektromechanikus mérési eljárás, precíziós elektronikai berendezések és számítógépes programok felhasználásával történik, és képet ad a lövés teljes folyamatáról. A lövedékek sebességének mérése a nagy sebesség és a kis méret miatt nem egyszerű dolog. A mérés elve az, hogy két jeladó között a repülési időt mérjük. Ez az idő a megtett út ismeretében megadja az ezen a szakaszon mért átlagsebességet.
A lőszerek működési vizsgálatát új és erősen használt fegyverekkel is el kell végezni, hogy a biztonságos felhasználhatóságot garantálni lehessen.
Ugye most már senki sem csodálkozik azon, hogy már a múlt században is - még az életre-halálra menő párbajoknál is - fontosnak tartották a fegyverek biztonságát ... és azóta mennyit fejlődött, mennyit változott a világ, mennyit korszerűsödtek a polgári fegyverek.
A fegyvervizsgálat próbabélyege viszont változatlanul az egész világon a fegyver használatának, használhatóságának a biztonságát jelenti.